A kis Óbánya falu Kelet-Mecsek, a "magyar Svájcnak" is nevezett terület erdős dombjai közö

Az Árpád-kori települések német ajkú lakosai a 18. században érkeztek a területre. Óbánya szélső házait elhagyva néhány percre nyugat felé haladunk, hogy elérjük a Pisztrángos-tót, majd a völgy beszűkül, az oldalak sziklásakká, meredekekké válnak. A továbbiakban a pataktól egészen Kisújbányáig természetes földtani feltárások sora folyik, melyek mentén kiváló földtani megfigyeléseket végezhetünk. A folyó bevágásai feltárják Kelet-Mecsek majdnem teljes középső jura és alsó kréta rétegeit. Forrásmészkő kialakulása valószínűleg 15 ezer évvel ezelőtt kezdődött és a mai napig tart. A mohák és a zuzmók, amelyek folyamatosan friss meszet választanak ki, szintén eltávolítják a szén-dioxid szintjét a meszes vízből. A leglátványosabb, sima travertinből álló képződményeket Csepegő-szikla néven ismerjük.