Sorban száradnak ki Magyarország egyes folyói és tavai: nagyobb a baj mit gondolnánk?

Ürge-Vorsatz Diána, a CEU kutatóprofesszora szerint az aszályos, száraz időjárás gyakoribbá és intenzívebbé válása Magyarországon az embernek köszönhető..

„Magyarországon a növények és állatok valamennyire fel vannak készülve a szárazságra, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egy-egy aszályos jelenségnél nem pusztul el néhány közülük. Az aszály egyébként nem csak a csapadékhiány és a meleg következtében alakul ki, nagy hatással van rá az emberek föld-, és vízhasználata is. A túlzott betonozás, a földek kizsigerelése, és a vegyszerhasználat nagyságrendekkel jobban hozzájárul az aszály súlyos hatásaihoz, mint a klimatikus okok – fejtette ki a tudós, hozzátéve: a pusztító erdőtüzek kialakulása és terjedése is részben az aszály számlájára írhatóak. – A szárazság, a meleg és a kedvező szélviszonyok könnyedén erdőtüzet okozhatnak, akárcsak a Bükkben, ahol pár napja szörnyű tűz pusztított. Természetesen ezek a területek, ha megfelelően kezelik őket, képesek regenerálódni 2-3 éven belül, de ahhoz hogy visszanyerjék eredeti formájukat, ahhoz akár 20-40 év is kellhet.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, Gubacsi Zoltán szerint a problémák nem most kezdődtek a mezőgazdaságban.

 Valószínűleg már 100 mm eső sem mentené meg a békési kukoicát és napraforgót.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság nem tud segíteni a helyzeten, ők is azt várják, hogy csapadékosabb legyen az idő.

Június végére több mint 300 000 hektáron jelentkezett aszálykár, ez nagyjából a háromszorosa az előző évek ugyanezen időszakáig megtett bejelentéseknek – közölte Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán. „Most történelmi léptékű aszály sújt bennünket, így már szinte biztosan kijelenthető, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap nagyságrendileg 12,5 milliárd forintos keretét”.