Blog

Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére

Ivett
Ivett
2021.08.22 23:40
Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére

Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében.

 

A barnamedve (Ursus arctos) egy fokozottan védett, 200-300 kilogrammos, jó alkalmazkodóképességű, változatos táplálkozású nagyragadozó. Ezek a tulajdonságok sok országban hozzásegítették a fajt ahhoz, hogy emberek közelébe merészkedjen. Emellett azonban az ember hozzáállása (például a medve etetése) eredményezte leginkább azt, hogy külföldön az állatok egy része úgynevezett „kukázó” vagy „problémás” egyeddé vált. Hazánkban az emberi környezethez alkalmazkodott, települések belterületére rendszeresen bejáró és ezért potenciálisan veszélyt jelentő medvéről jelenleg nincs tudomásunk.Pontos monitoring módszer nincs a faj állományának nyomon követésére hazánkban. Megfigyelések szerint mindössze néhány egyedről van szó, akik egyszer a határ innenső oldalán kódorognak, máskor pedig a túlsón. A jövőben számítani lehet a gyakoribb medveészlelésekre.

A medve jelenlétét lábnyomai alapján a legegyszerűbb felismerni. A medve nyoma jellegzetesen nagy, látható mind az öt ujj, nagy karmokkal. A hátsó lábaknál (hossz: 23-30 cm, szélesség: 13-18 cm) a teljes talp látszik. A mellső mancsok (hossz: 13-18 cm, szélesség: 10-15 cm) nyoma kevésbé nyújtott, kerek. A nyomvonal (csapa) egyenes vonalban halad, a hátsó lábak nyoma a mellső lábak elé esik, vagy kissé átfedi azt. A medve egyszerre emeli az azonos oldali mellső és hátsó lábait. A mellső lábakkal kissé befelé, „csámpázva” lép. 

Ha medve jelenlétét észleljük, akkor jelentsük azt a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságnak, ők további szakmai tanáccsal tudnak ellátni.  Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, +36-48-506-000, info.anp@t-online.hu;  Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, +36-1-391-4610, dinpi@dinpi.hu;  Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, +36-411-581, +36-30-861-3808 (szabadnapokon és munkaszüneti napokon 8:00 – 19:00 között), titkarsag@bnpi.hu. 

A túrázóknak, kirándulóknak is érdemes betartaniuk pár fontosabb szabályt, például célszerű a kijelölt útvonalakon haladni, és bármennyire is nagy kalandnak tűnik az éjszakai túra, mivel az ember által háborgatott élőhelyein éjszaka és a hajnali órákban táplálkoznak a medvék, inkább nappal érdemes járni a természetet. Az útra érdemes olyan ételt magunknak vinni, amelynek a szaga nem erős, és az elemózsiát, maradékot, szemetet jól csomagoljuk el, sátorozáskor pedig az élelmet a sátortól távol eső fára függesszük fel, és ugyan a természetet sokan a nyugalom és a csend miatt keresik fel, nem baj, ha nem vagyunk nesztelenek, jobb, ha egyértelművé tesszük a medvéknek, ha közeledünk. Ha mégis feltűnik egy vagy több példány a közelünkben, akkor tartsunk magunkat a következőkhöz:

  • Ha  állat nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről. Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni!
  • Fontos, hogy ne nézzünk a szemébe, ne fordítsunk neki hátat, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, és ne akarjunk elfutni, mert gyorsabb nálunk!
  • Talán mondani sem kell, de ne próbáljunk meg barátkozni vele, és ne próbáljuk közelről lefotózni, mondjunk le a közös szelfiről. 
  • Amennyiben autóban ülünk, azt ne hagyjuk el, ha pedig kutyával vagyunk, számolnunk kell azzal, hogy medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni védelemért, nyomában a támadó állattal.

A gazdálkodók is tehetnek azért, hogy elkerüljék a kellemetlen találkozásokat a környéken élő vagy kóborló medvékkel. Mivel a védekezés egyik módja a villanypásztor alkalmazása, a nemzeti park igazgatóságok ingyenesen biztosíthatnak ilyen eszközöket a számukra. 

És mik a legmakacsabb tévhitek, amikkel ideje lenne már leszámolni? „A paletta igen széles, csak néhány példát említenék. Nincsenek vérmedvék, amelyek egyszer haszonállathúst kóstolnak, aztán nem hajlandóak mást enni (a medvék táplálékának jelentős részét növényi eredetű összetevők alkotják). A medve nem tekinti tápláléknak az embert. A medvék és egyéb nagyragadozók természetes úton jelentek meg hazánk területén, nem pedig mesterséges betelepítéssel sok mindent azonban helyesen tudnak az emberek a medvékről: a medve jól mászik, fut és úszik, triatlonban csak a kerékpározásban lenne ellene némi esélyünk.